Tetszenek még emlékezni az NFS - ProStreet-re? Hát hogy is lehetne elfeledni a széria egyik legcsúfosabb bukását... Az általam egyébként mostanság nagyra tartott EA valamiért évek óta nem képes felfogni azt a roppant evidens különbséget, hogy Need For Speed játékból mi az élvezetes és mi a kimondottan szar. Szóval volt ez a ProStreet névre keresztelt istenbarma, ami minden volt, csak Need For Speed nem. Hiszen miért is szerettük régen az NFS játékokat? Így van, az éjszakai száguldozások, az adrenalindús nagyvárosi versenyek, a Static-X, meg a gagyi alvázneon miatt. És miért is utáltuk a ProStreet-et? Korrekt: mert a régi játékok arcade feeling-jét hírből sem ismerte, ehelyett kaptunk egy harmatgyenge szimulátor-jellegű anyagot, ahol 80 méteres fékutak mellett is kisodródott a vas, kanyarodni képtelen volt, kivéve, ha az ember 40-nel sietett rá az aktuális kanyarra. Erre föl az EA roppant bölcsen kiadott egy ProStreet 2-t SHIFT néven. Ám az új szerzemény - finom leszek - még a ProStreet-hez viszonyítva is ócska. Feleannyi hangulata sincs, ami azért elég durva szint. Az egy dolog, hogy Codemasters-ék GRID-je nagyot durrant, de ahhoz minőséget is raktak le az asztalra az ánglius gyerekek. Ez az a minőség, amit a SHIFT képtelen volt leutánozni, bármennyire is erőlködtek rajta. Akármennyire is izzasztom az agyacskámat, itt valami villámjeles egyenletről lehet szó; mi a faszért kell erőltetni azt, ami nem megy? A szimulátorokat hagyjuk meg a Polyphony Digital-nak, ők legalább értenek hozzá. A másik, hogy egy NFS ne legyen már szimulátor. Miért kell belepakolni a 408 km/h-s végsebességű Bugatti Veyron-t a játékba, ha lehetetlenség kihajtani olyan pályákon, ahol 50 méterenként kanyarok vannak?! És már képbe is került a játék sava-borsa: a speed feeling. Na ez az, ami totálisan hiányzik ebből az epizódból (is). Értetlenkedve vesszük tudomásul, hogy félgázon kisodródik a 4 kerékből legalább kettő, a reklámkampányban széterőltetett belső nézetben pedig legalább 4, hiszen megtévesztő, hogy mennyire nem érződik a sebesség. De ja, le is esett. Need For Speed. This game seriously has it... A "SHIFT" alcím már csak a "váltást" jelenti a széria címében rejlő alternatív értelmezésre. Ennyi. A "SHIFT" effektus további tünetei:
- Zenét ne keressünk verseny alatt. Minek is az, csak pörgőssé tenné a játékot, nem kell!
- Ahogy említettem, a korábbi részekben megtapasztalt száguldozást felejtsük el. Tényleg.
- Fényreklámok övezte város helyett dögunalmas, szűk, kanyargós versenypályák. Micsoda feeling, fuck yeah!
- Abszolút totálzérómínusznyolc hangulat.
A Sales Department által befolyásolt szaksajtó szerint ez egy roppant adrenalindús játék. Valójában ez egy roppant unalmas, lapos, lassú, üres játék. Ezek után csupán azt nem értem, hogy ha már rámentek a szimuláció vonalra (ennek is röhej amúgy a cucc), plusz kaptak engedélyt a kocsik deformálására, hogy lehet ennyire felületes, ócska, lófasz, nulla törésmodellt írni a játékhoz? És mi az, hogy ha levágjuk a pályát, az szabálysértés, de a másikat ki lehet lökni? És ha kilökdösöm őket, akkor miért "precise" driver vagyok "aggressive" helyett? Ehh. Nem is ragozom tovább, csak felbaszom magam. A lényeg az, hogy ez egy sapka szar. Na, nyomok is egy kis Burnout Paradise-t.
 

Pozitívum: Hibátlanul működik az uninstall.

Negatívum: Az egész játék egy baszottnagy negatívum.
 

http://shift.needforspeed.com/hu